utolsó nyári hétvége

SZIN
Iszonyat jó volt. Az első oylan fesztiváli éjszakám, amikor tényleg minden koncerten ott voltam, amin akartam, sőt, még egy plusz blues koncert is becsúszott. Riddim koncert. Nem gondoltam volna, h így hiányzott már a reggae zene, főleg élő formában. Kicsit sajnáltam h kevés ismerős szám volt, és nem énekelhettem, h "maffiapasocolonytrafó", de az új számok is kifogástalanok, nagyon jót táncoltam, és találkoztam a Srácokkal. Átéltem egy kicsi a világ szindrómát, és belélegeztem egy szolíd por menniységet. PASO koncert. Az eddigi legjobb, több mint fergeteges!! Olyan hangulatot csináltak h beszarás... És ők leadták a Gagarint, utolsó számnak szval már nehezen bírtam szuflával, de garantálom h zsuzsi helyett is táncoltam:-) Zseniális volt. És belélegeztem a következő tetemes mennyiségű port. Meg az egész este. BEszélgettünk, táncoltunk, találkoztam ismerősökkel, és mostmár tuti h jövőre is ott a helyem!!!

PULCSI-BULCSI
(a nevet zsuzsitól loptam, hétköznapi nyelven: Pulay buli)
Jövőre, veletek, ugyanitt. Kihagyhatatlna estéje az augusztusnak. És immár második éve térek úgy haza a buliból, hogy nem csináltam semmi szégyelni valót, nem fogom a fejem és ismételgetem h "ezt nem kellett volna...". Nagyon örültek nekem, mindenkivel beszélgettem, és nem csak felszínes dolgokról, hanem úgy igazán. Nem változtak semmit, ugyanakkora az arcuk és ugyanolyan imádnivalók. Szekivel hosszú idő óta emberien beszélgettem, Petrással, Dusival és Zozóval felemlegettük a múltat (ezek egy szót sem felejtenek sajna...) és nagyon sokat nevettem. Azt hiszem az sokat elmond h fél7re értem haza....

dolgok, amikre vágyom...

...Bulizni egy igazán felhőtlenül jót. Hagyni h átjárjon a zene és ész nélkül táncolni. Sétálni este a Tabánban. Nézsivel infantilisen punnyadni egy napot bármilyen cél nélkül, koncertet adni, unpluggedolni és zenét hallgatni. Verával végig járni a szokásos helyeket és egész este beszélgetni. Többet beszélgetni a bátyámmal. Találni a tömegben egy tekintetet, amibe beleborzongok. Megtalálni a helyem egy ölelésben.

SZIN

Végre SZIN. Éppen ideje, most hogy harmadik éve tanulok Szegeden... Szval holnap délutántól megtaláltok Riddim és PASO konverten, valamint egy szimpatikus sörsátor árnyékában!!:-)

imaginárius tekintetek

Szval távol levő személyek imaginárius tekintetétől kísérve élünk. Pontosabban csak páran, az álmodozók. Először elgondolkodtam rajta, amikor egy wiwen olvastam, aztán, amikor egy bizonyos vkinek ez volt a kedvenc könyve. Aztán eltűnt, és elfelejtettem. Most végre elolvastam a könyvet, és ismét elgondolkodtam rajta, hogy pontosan mit is jelent. Három oldalról nézhetjük: hogy másnak mit jelent; nekem mit jelent, és hogy Kundera mit akart mondani. Bevallom az utolsó érdekel a legkevésbé, hisz azt úgysem deríthetjük ki. De vajon nektek mit jelent? Egy ideált, egy elképzelt „égi tekintetet”, vagy azt h talán így sosem vagyunk egyedül? Röstellem, de be kell vallanom, hogy nem igazán tudnám megfogalmazni, hogy számomra mit mond ez a Kundera által besorolt negyedik csoport. Talán h van a fejünkben egy kép, egy ideál vagy egy személy, ami/aki súlya alatt élünk, és próbálunk úgy dönteni és cselekedni h annak megfeleljünk. Cseppet sem számít, hogy ez valós kép-e vagy sem, a lényeg h bennünk az. Vagy félreértem? Szerintetek?

Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége

válaszra várva

Miért vágyom tiszta lapra, ha nem megy ez nekem? Nem tudom mire számíthatok, jó-e ha írok, és jó-e amit írok, mi az ami neki kell, és én kellek-e neki... Nincs bizalom, nincs nyitottság, félelem és kérdés viszont annál több. Ez régen is így zajlott? Vagy akkor könnyedebben vettem az ilyen akadályokat? Biztosabb lettem volna önmagamban? Az egyik oldalam azt mondja, hogy tényleg szeretném megpróbálni, mert megfogott. Azt éreztem a hét elején, amit kell, kis pillangó, kis izgalom, és jó várakozás. De ott a másik oldalam, aki azt érzi, h minek erőltetni ezt a dolgot? Így is kevés időm van a dolgaimra, mindjárt egyetem, kevés idő pesten, meghát egyáltalán illünk egymáshoz? A legrosszabb megoldás az, amire most a legtöbb esély van: ő dönt úgy h nem kellek...

Esély

Van, aki szeretne egy esélyt, de nem kap.
Van, aki kaphatna egy esélyt, de úgy néz ki nem szeretne.

Van, aki mindig kap egy új esélyt, ha eljátszotta az előzőt.
Van, akinek egy esélye van és nem több.

És van, akinél nem kell esélyekről beszélnünk, mert nem tudja eljátszani őket.

hát elég sok elmaradásom van... sokminden történt, és sok mesélnivalóm van. De most megint eltűnök pár napra, és aztán bepótolok mindent.

Egy tökéletesen felszabadult hatalmas este és egy tökéletesen elbaszott reggel. Gazdagabb lettem egy görcsölő combbal, egy nem működő sim-kártyával és rövidebb lettem egy pénztárcával. Ja, és hab a tortán h megjött. Ez a bosszú, amiért annyira jót buliztam tegnap.

butterfly

Vajon létezik még az a bizonyos bizsergés? A pillangó. Ha megismerkedem egy sráccal, de utána nem érzek olyan igazi bizsergést, akkor már nem is érdemes egy lehetőségre? Pár hónapja egy mély tekintet és 3 semmitmondó mondat ezerszer jobban felkavart mint most egy egész estés buli, beszélgetés és csókolózás egy sráccal. Vagy már csak az én ideál világomban elvárás, h felkavarjon az a srác akitől tényleg szeretnék valamit? Valóban létezik első ismerkedés után pillangó a gyomorban?

...

Egy kis követekezetesség, semmi más. Ez a titka drága, h ne égess fel magad után mindent. Ha beszélni akarsz, akkor beszélj, ha meg nem, akkor meg ne mondd. Ha Xet akarod, akkor Xet akard, és ne az ABC összes többi betűjével együtt. Dönts, h jobbra indulsz vagy balra, és előttem ne sunyulj mert ismerlek.