Fogadalom

A leírt, majd kimondott szónak ereje van. Így hát most mindenki előtt, akit szeretünk, és akik eddig színessé tették az életünket, fogadom, hogy ezt a mai napot és az elmúlt három évet sosem felejtem el. Fogadom, hogy minden törekvésem az lesz, hogy ez a szerelem és ennek minden megnyilvánulása mindig éber maradjon, dolgozz bármennyit vagy legyek bármilyen hisztis. Fogadom, hogy bármennyire is félek majd, mindig társ leszek az álmaink megvalósításában, mert te mersz nagyot álmodni.
Fogadom, hogy ezentúl nem leszek lusta vendégváráskor nagyot alkotni veled a konyhában, mert már megtanultam, hogy a végeredmény öröme mindig megéri.
Fogadom, hogy amíg csak ketten vagyunk, addig akár az utolsó fillérünket is étteremre vagy pezsgőre fogjuk költeni, ha úgy támad kedvünk, és fogadom, hogy ha már nem csak ketten leszünk, akkor nem mirelit halrúd lesz a vacsora.
Fogadom, hogy a kávéfőződnek mindig helye lesz a konyhánkban, és hogy mindig lesz otthon olyan bor, amivel ünnepelni tudunk. Évfordulót, házasságot, születést vagy csak az alkalmat, hogy békében otthon vagyunk.
Már régen az otthonom lettél. Ez a nap nem erről szól.  Inkább arról, hogy erre koccintsunk a világ előtt, és hogy mindenki előtt kimondjam: szeretlek és boldog vagyok, hogy a feleséged lehetek.