kezdem unni ezt a mókát... fájdalomcsillapító 3óránként, jegelés félóránként, evés hangyányi falatokat, és a véletlen arcon kapások, amik igen kellemetlenek... pici hiszti, félek h nem fog elmúlni hétfőre... most szundi, aztán holnap úgy lekezelem az arcom hogy csak na!!
most olyan jó lenne valaki, aki itt van mellettem, hozzá bújhatok, nyugalom van a karjai közt, simogatja a fejem és elhiteti, hogy már csak picit kell kibírni, és el is fog múlni... Hol vagy te Valaki?
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
1 comment:
jó, tudom, nem egy magamfajtára gondolsz, de itt vagyok :P
Post a Comment