Ilyenkor kéne egy társ. Nagyon. Akit felhívhatok csak úgy, hogy halljam a hangját és érezzem h nem vagyok egyedül. Akit nem tud pótolni a világ legtámogatóbb barátnője sem. Van ilyen barátnőm, és azt hiszem szerencsésebb vagyok a nagy átlagnál mert nekem kettő is van. De egy barátnak, akármennyire is megosztjuk egymással az életünket, lakjunk akár együtt, vagy beszéljünk akár naponta, akkor is külön élete van. Nem vállalhatok felelősséget az életéért, és ő sem az enyémért. Egy társsal közös az életünk. És igen, ez nagyon idillien hangzik, és ritka az ilyen társ, de ha az ember csak egyszer megtapasztalt egy ilyet, onnantól kezdve tudja mire vágyik, és így még nehezebb ennek a hiánya. Nem sex és egy akármilyen kapcsolat kell. Egy Ő kell.