Varró Dániel - Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson
Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson
valahogy mégis elfelejteni,
leírod, aláhúzod, kiragasztod, szamárfülecskét hajtogatsz neki,
kisimítod, odateszed a székre,
az ágy mellé, hogy szem előtt legyen,
leülsz, kötsz egy csomót a lepedőre,
elalszol, elfelejted, hirtelen
eszedbe jut, felugrasz, zsebre vágod,
a szíved közben összevissza ver,
sehogy sem hiszed el, hogy ott van nálad,
kihúzod, megtapogatod, de mindjárt
el is teszed, és ráhúzod a cipzárt -
mikor megynyugszol, akkor veszted el.
5 comments:
ezt nem küldtem vers mindenkinek-ben? vagy valaki? vagy vááá ... imádom ezt a verset.
honnan ismered?
nem küldted el, egy blogon olvastam pár hete. Már a füzetemben is benne van, szval gondolhatod mennyire szeretem én is:-)
Szia, szépek az idézeteid (én is gyűjtöm őket a weblapomon, már hetedik éve), csak kár, hogy néhol nem írod oda a szerzőt (azt mondják, így fele annyit ér... pl. hogy a mottód is Federico Fellini: Játszani, mint a gyermek). Gratulálok amúgy!
Üdv: Feri
www.csapoferi.fw.hu
Szia! Örlük h tetszenek, és ezentúl jobban figyelek a szerzőkre is. Amúgy néha sztem érdekes úgy olvasni verseket v idézeteket h nem tudod a forrását, met úgy valóban csak maga a szöveg él.
Post a Comment