hát, ez volt velem egy hónapja. Azóta változtak a dolgok. A legfontosabb h közel kerültem vkihez. Janival úgy hívjuk: a kiutat jelentő nyári szerelem. Ez nem szószoros értelemben vett szerelem, egy kapaszkodó ami mindenből kihúz. Segít pozitívabban látni a dolgokat, elfeledteti velem h nehezek a kapcsolatok, és újra, hosszú idő után, elhiteti velem h számítok. Megint nőnek érzem magam, és újra hallom a barátnőimtől: "mit vigyorogsz, te"! Újra vigyorgok. Én. Csak úgy. Nem gondoltam, h ez ilyen hamar el fog jönni, és ezért egy kicsit félek is tőle, de ez hál' istennek nem tart vissza attól, h elkezdjek valami újat, vmi jobbat. És erre ő a legmegfelelőbb.
Mi változott még? A barátok. Most újra tudok adni. Viszonozhatom azt a sok jót, amit az elmúlt pár hónapban kaptam az emberektől. Ez is jót tesz a lelkemnek. megtanultam értékelni 1-2 barátságot. Vagy mert majdnem elvesztettem, v mert érzem h nem csak akkor kell amikor nem vagyok jól. Megtanultam h tenni kell az emberi kapcsolatokért, és akármennyire nincs energiám se erőm, akkor is muszáj odafigyelni. Mert megéri.
Megismertem sok, nagyon jó embert, akiket remélem mégjobban megismerek, mert szeretnék közel kerülni hozzájuk.
Mára ennyi, majd folytatom.