vers10

JEVGENYIJ JEVTUSENKO: A LELKED SZOBÁJA

Ki tud legyőzni téged,
tündérlányát a télnek?

Te bűvösen ragyogsz,
de hűvösen rajongsz!

Megfagyasztottad lelked:
mindenütt dér dereng.
Megszakasztod a lelket:
ki belép, didereg.

Parancsolod: legyen jég
s mindent fagyasszon át,
s telerakod - legyen még
díszesebb - mint szobát

csecsebecsékkel,
s lehet, mindegyik szép
csiszolt és drága ékszer -
nekem mindegyik: jég.

Nem moccan ott a lég.
Virág
nincs
ott.
Mint tömör, sima jég
a parkett csillog.

Valahol: utcalárma -
Parázs nap tündököl fenn.
Itt -
zongora szén-szárnya
s jég-higany a tükörben.
Itt égő nap sosem vakít.
Itt lámpa fénye csöppen.
Csillár
álmos jégcsapjai
csüngenek csöndben.

De én mást akarok: lármát,
emberek zsivaját.
E szörnyü jég-szoba árnyát
nem bírom ki tovább.

Fáradt ez a lélek, fázik,
s csak gyötri önmagát.
Kincsekkel rakva rogyásig
és csupa pusztaság.

vers9

Köszönet érte verának!!:-)

Alekszandr Blok: NE HÍVJ

Ne hívj, lelkemnek ne igérd
hevét a régi lobogásnak
Magányos vagyok és setét,
s te lángsugaras látomás vagy.

Puszta a föld, sárgán dereng
az éj, a holdfény meg se moccan.
Jég borzadály és néma csend
lakozik fagyos csillagokban.

Győzelmes arcod ismerem,
hívó szavaddal hallhatón szólsz,
tud a lelkem a te nyelveden,
de engem már hiába unszolsz.

Puszta a föld, a hold ragyog -
ne hidd, hogy újra megigézel.
Szívembe fagyos csillagok
jég borzadálya, csendje fészkel.

terápiás tojástfestés

Azt már eddig is tudtam, hogy megnyugtat a gyöngyfűzés, és minden olyan kézimunka ami nagyon aprólékos, és komoly koncentrációt igényel. Mikor hétfőn jöttünk haza balcsiról, úgy döntöttem, hogy tojást fogok festeni. De olyan igazit, mint régen. Neki ültem, kifújtam három tajást (egyet sem törtem össze:-D), kettőt szépen kifestettem, és a harmadikon pedig kifejtettem minden elmebeteg sziszifuszi kreativitásomat, majd összetörtem (direkt), de csak mert nem lett szép. De sokat segített. És ma megint megszállt az ihlet, kifújtam mégegy tojást -már szinte rutinosan megy- és köv héten meg is csinálom, csak még nem tudom kinek. Januárban Paint volt, most tojásfestés:-)

Idilli család, belülről remegés.

Annyira írnék róla egy bejegyzést. Hogy mit érzek olyankor. Most vasárnap este, minden karácsonykor, minden síeléskor és nyaraláskor. Mindenki aki valóban ismeri a mindennapjaimat az tudja, hogy mit hoz ki belőlem. Írnék arról, hogy milyen feszültség van bennem, hogy milyen gyerekes félelem van bennem és hogy mennyire aggódom. De mikor leírtam és visszaolvastam, nem éreztem korrektnek, hogy ezt ide leírjam. Róla, Olyat, Ide nem írhatok.

Kaszás Attila emlékest

Hihetetlen mennyire megigéz Ákos hangja. Először akkor éreztem ezt, mikor a Revans végén énekelt. Nem igazán tudnám megmondani, hogy miért, és pontosan mi, de mikor látom énekelni (és csak akkor) egyszerűen a belsőmig hatol. Érzem a gombócot a hasamba, hogy akármeddig tudnám így hallgatni, és mikor vége van, akkor azt, hogy nyomot hagyott bennem. Vasárnap megint éreztem. Az az egy szám, igazi művészet. Vmitől soha nem fogom elfelejti, mint ahogy a Revans záró dalát se felejtettem el.

Imádom, ahogy Alföldi felolvas, meg azt is ahogy beszél. Iszonyatosan leköt a hangneme, jóformán mindegy, hogy mit mond, de vasárnap még az is nagyon szép és odaillő volt amit felolvasott. És nem akart ő ott kiemelkedően szerepelni. Kiállt, megemlékezett, mint minden barát és kolléga, és aztán lement a színpadról.
Ráckevei Annna úgy szavalta el Szabó Lőrinctől a Nyitnikéket, ahogy azt még sosem hallottam. Zseniális volt, élt a vers, és olyan íve volt az egésznek, hogy sosem éreztem még ilyen jónak azt a verset.
Rájöttem, hogy Nagy-Kálózy Eszter hangja elképesztően bájos, bársonyos és elvarázsoló. Ez a hang tökéletes, hogy Shakespeare szöveget mondjon, de lehet, hogy ez csak nekem ilyen különleges, hiszen jóformán tudom minden során a általa szinkronizált film szövegének.
És jó volt h mindenki valóban azért volt ott, hogy megemlékezzen, és nem azért h szerepeljen és magára vonja a figyelmet. Szép volt nagyon.

az mennyire legalja és gusztustalan, h a fürdőszobában mindent haj borít mert az egyik srác hajat vágott vagy én nem tudom mit??!! Eddig nem akartam kis üzeneteket hagyni, de ez volt a határ... Ha a cetlimre nincs változás, megy a telefon a főbérlőnek, mert ezt már én nem fogom helyettük eltakarítani.....

singly

Most épp nem annyira élvezem a szingli létet... Hogy gondolkozzam, hogy mi valós lehetőség és mi nem, ismét szétválasztani, hogy csak a vágyam hajt-e vagy a valódi ember. Kezdődik a harc, hogy megismerjek valakit, és a legaggasztóbb az az, hogy nem tudom képest vagyok-e vkit igazán közel engedni magamhoz. Pedig nekem nem lenne különösebb okom hárítani és menekülni, de vhogy rég volt már az ilyen időszak és ez rémiszt...

Élet nagy problémái...

Tegnap biztossá vált egy jelenség: ha Vera kinéz magának egy helyes pasit, akkor annak 100%, hogy csúnya barátja van... Vera ez a te hibád!!:-) Tessék olyan pasik után kutatni mikor velem vagy, akinek legalább elfogadható szinten van a barátja!! Vagy tud táncolni:-)

najó, hisztirohamnak vége, engedetem a kísértésnek, de csak egy picit:-)

hisztoroham

Fúúúúúúúú most olyan igazi hisztiroham jött rám. Amikor mint egy kisgyerek a földrecsapnám magam, toporzékolnék, üvöltenék, bömbölnék, hogy én ezt nem akarom!!! hogy én is menni akarok, hogy ott akarok lenni!! Egész lelkem, testem, minden porcikám és sejtem vágyik egy BTKs bulira, és ezzel szemben: higgadtan és türelmesen ülök a polgárjog felett, és paszírozom az agyamba a tulajdonjog különböző aspektusait, mint egy igazi jó egyetemista. Hiszen egy szavam se lehet, 5 hónapig lazsáltam...

Most egy picit utálom a világot, de ne is figyeljetek rám.

postsecret.blogspot.com

2007 jan-júl

A héten megéreztem valamit, és tegnap egy beszélgetés során végleg rájöttem. Túlléptem az elmúlt egy éven. Nem mondom, hogy teljesen feldolgoztam, mert vannak részei amiket sosem fogok (amiket én tettem), de lezártam magamban. Nem érzem értelmét annak, h ezt azzal a pár emberrel megbeszéljem, akikkel még erről nem beszéltem, és még pár hónapja komolyan terveztem h megteszem, de már nem. Én tudom, hogy mit miért tettem, hogy mit nem bántam meg, és mi az amit ha lehetne rögtön visszacsinálnék, mindenki más is tudja, hogy miben hibázott és miben nem, nem kell ezt megbeszélni és túlragozni. Akivel ez számított, akkor, szeptemberben tisztáztam. Azóta eltelt egy fél év. Mindenki, kivétel nélkül élte a maga életét, egymástól függetlenül. Ehhez kellett, az h mi Zsuzsival kimenjünk, és ha ezt nézem akkor tökéletes időzítés volt. Ha megfigyeled minden egyes TT tagnak meglett a maga élete, egyes kapcsolatok megmaradtak, de ami nem volt mély az elveszett. Ez a dolgok rendje, és nem látom értelmét, h olyan dolgot rágjunk újra és újra át, amit már mindenki lezárt magában. Vannak dolgok, amiket nagyon komolyan elraktároztam magamban, és soha nem fogom elfelejteni, és vannak dolgok amikért már nincs értelme haragudni. Tanultam nagyon sokat, nagyon súlyos tanulópénzért. És most erősnek érzem magam. Erre vágytam volna szeptemberben? Hogy egy kapcsolat nélkül érezzem ezt? Lehet, de azért ne essünk túlzásokba, nem vagyok én ilyen magabiztos és stabil...:-)

szomszéd

Egyre biztosabb vagyok benne, hogy a szomszédom űrlény. Emberi fül ilyen zenét önszántából nem hallgat...

Félelem és Reszketés Las Vegasban

Kutatás az Amerikai Álom után az elme legmélyebb és legalsóbb bugyraiból. Két főhősünk valósága teljesen torzított mása a világnak, megbomlik a határ, de ámokfutásuk mégis közelebb áll hozzánk mint bármelyik 'tiszta' ember történeteik során. Az emberek akik elhiszik, hogy egy titkos rendőrségi csoport levágja a szektások fejét, mert máshogy nem lehet ellenük védekezni, vagy a takarítónő aki, miután folytogatja egy okádó szamojai elhiszi h ők tulajdonképpen egy titkos nyomozást végeznek, és nem is akarták bántani csak azt hitték h ellenség. Nincs drog ami ne bukkana fel a Vörös Cápában, és hangosan nevetsz a villamoson miközben olvasod. Nem nyomaszt mint a Rekviem egy álomért, de a könyv végére mégis garantált, hogy soha nem akarsz majd kezedbe venni semmiféle hallucinogént, komolyabb tudatmódosítót vagy vegyszert. Sajnálom, hogy a filmet láttam előbb, minthogy olvastam a könyvet, de az biztos, hogy számomra tökéletes volt a könyv képi megjelenítése. Egyetlen egy sort hiányoltam a könyvből: "Túl bizarr, hogy éljen. Túl ritka, hogy meghaljon."

És a végére, pár idézet a könyvből:
"Á, ördögi az éter - az egész test narkója. Az agy a borzalomtól telten visszahőköl, képtelen kommunikálni a testtel. A kéz őrülten csapdos, nem tudja kivenni a pénzt a zsebből... erőltetett nevetés, harsány sziszegés... örökmosoly."

"Nem rokonszenvezek az ördöggel; ezt észben kell tartani. Vedd meg a jegyedet, pattanj kocsiba... és ha alkalmanként egy kicsit nehezebb, mint amire számítottál, akkor... nos, akkor addig gyaluld le az agyad, ameddig ki nem tágul a tudatod: hangolódj rá, borulj ki, veresd össze magad. Ez Ken Kesey Bibliájának tanítása... A Valóság Másik Oldala."

"Mire a reptéri épülethez értem, szakadt rólam a víz. Ez nálam nem szokatlan. Meleg éghajlatú helyeken erősen szoktam izzadni. Ruházatom pitymallattól szürkületig szívja magába az izzadságot. Ez először annyira aggasztott, hogy orvoshoz fordultam, de miután leírtam a napi átlagos alkohol-, kábítószer- és méregadagomat, azt mondta, hogy akkor jöjjek vissza, ha az izzadás elmarad."

Fura. Eddig azt hittem h ő soha nem csinálna ilyet. Tulajdonképpen nem tett nagy dolgot, de akkor sem korrekt. Azt hittem, h ő az aki tényleg soha egy lányt sem verne át. Megaváltozott volna? Csak fura.

Csuka utca

Első este az új szobámban. A ház elég tropa, nem tudnék itt élni hosszabb távon de pár hónapra tökéletes, és a szobám meg elég jó lett. Miután megebédeltünk mamámmal az ágyamon, úgy ítéltük meg h vmit kezdeni kéne ezzel az elrendezéssel. Az ágy a falhoz, az asztal az ablak alá és máris jobb lett. Már kipakoltam, nagyjából berendezkedtem és kidekoráltam a falakat!!:-) Sztem egész hangulatos lett, már otthonosabban érzem magam. Csak egy-két szigetelő panel, egy színes szőnyeg, egy pokróc és készen áll a szobám a következő hónapokra!

Remarque

Egy helyen az összes kedvenc a nagy kedvencből:

http://remarque-texts.blogspot.com/

levélváltás

Írtam neki még kintről egy levelet, és ma megkaptam a választ. Ezennel levelezünk. Csak úgy, a semmiről, a mindenről, magunkról, a világról. Olvasva a sorait olyan közel érzem magamhoz, mintha csak ott lenne a fejemben. És holnap megírom a választ is. Édes barátném!

csevi

Elindultam reggel 9kor teniszezni. Hát hoztam a szokásos formánkat:
1. Tenisztáskával a hátamon leszálltam a villamosról, és mikor mentem át a síneken, megbotlottam és belementem egy emberbe.
2. Bementem egy kis boltba h vegyek vmi reggelit, és egy fordulattal levertem egy zacskó kekszet a tenisztáskámmal, majd mikor megfordultam h megnézzem h mit vertem le, a másik oldalt levertem 5 doboz sört amik szanaszét gurultak. Majd nagy elnézések közepette, lesütött szemmel, vásárlás nélkül távoztam a boltból. Sztem ez a kis szösszenet utólérhetetlen, egyszerűen művészet.
3. Mentem át a zebrán a teniszpályához, és egy kocsi megállt h átengedjen, majd megbotlottam elötte a zebrán. Ez már csak ilyen kis apróság, hab a tortán.
Igazán tehetséges vagyok nem? Igazi csevi, még régi szavajárásunkat hazsnálva. Vagy mondhatnám h lúzer, szerencsétlen, tipikus, nem meglepő, egyzserűen én:-)
De a tenisz nagyon jól esett, és rémisztő h mennyire nincs kondim, de ezentúl dolgozunk ezen. Nagyon jó volt kiadni egy kis energiát, erőt, teljes erőbedobással futni h elérd a rövidítést, úgy eltalálni a labdát h tökéletes az ütés (ez sajna nem fordul elő túl sokszor), és teljesen kizárni a pályán kívüli világot, csak belefeldkezni a játékba.