2007 jan-júl

A héten megéreztem valamit, és tegnap egy beszélgetés során végleg rájöttem. Túlléptem az elmúlt egy éven. Nem mondom, hogy teljesen feldolgoztam, mert vannak részei amiket sosem fogok (amiket én tettem), de lezártam magamban. Nem érzem értelmét annak, h ezt azzal a pár emberrel megbeszéljem, akikkel még erről nem beszéltem, és még pár hónapja komolyan terveztem h megteszem, de már nem. Én tudom, hogy mit miért tettem, hogy mit nem bántam meg, és mi az amit ha lehetne rögtön visszacsinálnék, mindenki más is tudja, hogy miben hibázott és miben nem, nem kell ezt megbeszélni és túlragozni. Akivel ez számított, akkor, szeptemberben tisztáztam. Azóta eltelt egy fél év. Mindenki, kivétel nélkül élte a maga életét, egymástól függetlenül. Ehhez kellett, az h mi Zsuzsival kimenjünk, és ha ezt nézem akkor tökéletes időzítés volt. Ha megfigyeled minden egyes TT tagnak meglett a maga élete, egyes kapcsolatok megmaradtak, de ami nem volt mély az elveszett. Ez a dolgok rendje, és nem látom értelmét, h olyan dolgot rágjunk újra és újra át, amit már mindenki lezárt magában. Vannak dolgok, amiket nagyon komolyan elraktároztam magamban, és soha nem fogom elfelejteni, és vannak dolgok amikért már nincs értelme haragudni. Tanultam nagyon sokat, nagyon súlyos tanulópénzért. És most erősnek érzem magam. Erre vágytam volna szeptemberben? Hogy egy kapcsolat nélkül érezzem ezt? Lehet, de azért ne essünk túlzásokba, nem vagyok én ilyen magabiztos és stabil...:-)