Nézsinek

When the going starts to get rough
And you feel like you've had enough
Let the music take control of your soul
Take a chance and do what you feel
Your a force they cannot live without it
You gotta break the chain yeah yeah

There's a passion inside
An inner strength that drives
Can't nobody take that away from you
It's the greatest high
You set the floor on fire when you come alive

one day is heaven, one day is hell

Nem írtam egy darabig. Az sem biztos h most befejezem. Ha írok minden igazzá válik, ami körülöttem van. Egy barátság elveszett, egy barát szenved, egy társaság szertefoszlott. Nem viselem jól a változásokat. De ha akarom, megláthatom a különleges dolgokat: lehet h elveszett, de az is lehet h átalakult, és ha tavaly tudtam adni valamit az életéhez, amitől jobb vagy több lett, akkor már megérte. Remélem így van. Egy barát szenved, de ha sikerül mosolyt csalnom az arcára, úgy érzem tettem valamit. Egy kis kéz ami szeretné kihúzni minden roszzból. Egy társaság szertefoszlott, de az emberek nem tűntek el mellőlem. Sokat változtak, talán néhányan távolodtak, de néhányan közeledtek. Az ami olyan fantasztikus volt a társaságban, hogy ilyen embereket ismerhetek meg, ez most is megvan. Csak többet nem leszünk kilencen.... Sirás a torkomban. Ezeket el kell fogadnom.
Ami jó ha igazzá válik, és már azzá vált, az Ő. Olyan szavak jutnak eszembe, mint biztonság, stabilitás, két fél egy egészben..... Ő tudja és én tudom, ez elég. Hogy mit tudunk? Az a mi titkunk....

3 hónap... Nagyon különleges 3 hónap.... Köszönöm Neked!

Lehet h rosszul van, de ezt nem teheti. Nem mentség mindenre az új helyzete. Ezt nem teheti, Vele NEM!! Nem érdemli.... Miért nem veszi már észre?

Nem omlott össze, csak porszem került a gépezetbe.... Még nem tudom mit tudok ezzel kezdeni, egyenlőre csak várok, és próbálok helyesen cselekedni... Az a baj, h nem tudom mi a helyes, nem tudom mit várnak tőlem. Valaki azt h mosolyogjak, valaki azt h csak legyek önmagam, valaki azt h olyan legyek amilyen nem biztos h tudok lenni. Az a baj h ezek kizárják egymást. Idő kéne, emberek, szeged és egyetem nélkül, h végig gondoljam h valójában mit és kit szeretnék. De az biztos h ismét érzem h kik az igaziak, és kik nem annyira. A szeptemberi 2 emberhez képest bejött bejött egy 3dik. Ő egészen máshogy áll mellettem. Nagyon erősen. Csak rossz látni h ennyire nem tud szabadulni mások problémáitól. De itt a szerda, meg a péntek és a következő kettes esték, és akkor minden tökéletes és csodálatos. Kicsit megszabadulunk a külvilágtól. Ezek nélkül minden nehezebb és elviselhetetlenebb lenne.
Örülök h ma tudtam többet Nézsivel lenni. Nem fogok belemerülni a saját kis problémáimba, tényleg odafigyelek rá, és nem hagyom h egyedül érezze magát. És minden maradék energiám ezentúl arra fogom fordítani h rendbe hozzam a dolgokat. Nekem van egy nagyon erős támaszom, sok erőt ad. Úgy érzem h ha van erőm, meg kell próbálnom helyre hozni a dolgokat. Tudom h sokmindebe nem szólhatok bele, vagy kevés vagyok dolgokhoz, de megpróbálhatom. Ha nem is megoldani a problémájukat de legalább néha-néha elfeledtetni őket, adni nekik egy-két felhőtlen estét. Első próba a csütörtök. Majd meglátjuk hogy alakul...

Összeomlott...

a boldogság

és a biztonság.....

Az ember gyengeségében önző és ezzel tönkreteszi azokat akiket szeret. Ezt látom körös körül. Én most jól vagyok rengeteg erőm van, de nem tudom átadni azoknak akiknek szükségük van rá. Vagy csak nem eléggé. Vagy csak nem rajtam múlik, hanem magukban kell lerendezni, és nem elég az én segítségem.
Néha nem értem az embereket. Néha magamat sem. Miért nem lehet minden olyan jó, mint amilyen lehetne. Egy társaságban, sok ember, mind jó ember és mégsem működik... Különleges emberek, különleges problémák. Egyszer csak visszaáll minden a régi kerékvágásba. Nem tudok nem hinni benne, mert különben összeomlana körülöttem minden és most nem tudnám elviselni. Olyan jó lenne kapni egy megoldást. Csak úgy, az égből, hogy mit tegyünk h minden helyre jöjjön. Bármit megtennék. Csak egy kis nyugalmat....

Ez most így szinte mindenre:

Olyan szépek voltunk
tiszta szívvel még
azt hittem hogy jó lesz
hogy neked így elég
valahogy össze omlott
minden és már nem tudom hogy mért
egyre hajtogattad sírva
nem számít hogy véget ér
pedig mindig azt hittem hogy neked ez jó!

A hajad mostanában
másként hordod már
de nekem ugyanúgy szép vagy
ugyanaz a lány
sokszor lopva nézlek
ahogy fáradtan állsz
nagyra nyílt szemekkel
talán egy jelre vársz

valahogy össze kéne jönnünk
mindent megbeszélhetnénk
egszer szépek voltunk együtt
hátha újra kezdhetnénk
talán újra kezdhetnénk
mert nekem ez jó

valahogy össze kéne jönnünk
mindent megbeszélhetnénk
egszer szépek voltunk együtt
hátha újra kezdhetnénk
talán újra kezdhetnénk
mert nekem ez jó