back in stockholm with vera

Több szempontból is nagyon-nagyon jó volt. Kezdjük azzal, hogy Verocsot mentem ki meglátogatni, szóval ha a legrosszabb helyre is mentem volna, akkor is iszonyat boldog lettem volna tőle. Amikor én voltam erasmuson, akkor nagyon sokat beszéltünk neten, mindig mindenről napra kész infót szolgáltattunk a másiknak, de most ezt nem tudtuk folyatatni, tekintve h 2hónapot vártam itthon a netre… Szükségem volt arra, hogy beszélgessünk, úgy igazán, ne csak gyorsan elhadarjuk h éppen mi van velünk. Sok minden történt velem/bennem, amikről emailben vagy msnen nem lehetett igazán beszélni. Szval nem lepődtünk meg amikor kedden, miután n12re sikerült megérkeznem Stockholmba, nem bírtunk lefeküdni 3 előtt. És ez így ment 3napon keresztül. Érdekes, hogy annak ellenére, mennyire rég találkoztunk, mindketten azt éreztük h milyen természetes az h ott vagyok, és együtt vagyunk. De kihasználtuk az időnket (na jó, a csütörtök talán egy kicsit hasztalanul telt, és sok mindent csináltunk.
Aztán nagyon-nagyon jó volt, mert két évvel ezelőtt másfél nap alatt beleszerettem a városba, és kíváncsi voltam, h milyen lesz megint ott lenni. Hogy akkor vajon csak a napsütés adott neki olyan varázst, vagy valóban maga a város kerített hatalmába. És bebizonyosodott, hogy nem tévedtem akkor, nem csak külcsín volt, valóban olyan varázslatos mint ahogy emlékeztem rá. Imádom, hogy annyi víz (ki tudja épp tenger-e v tó) van a városban, főleg éjszaka, amikor tükröződik rajta az egész város, és különleges érzést ad, hogy a régi épületek, és paloták nincsenek elkerítve a várostól, hanem a mindennapi élet részei. Szval, a szerelem még mindig tart.
A következő, amiért annyira jó volt, hogy megismertem azokat az embereket akivel nap mint nap van Vera. Először is, most hogy már találkoztam Pascallal, egészen nyugodt vagyok, h jó kezekben van. Tényleg jó volt boldognak és felszabadultnak látni, és azt h ennek mindenki örül. Meg a többiek, mindenki nyitott, kommunikatív, nem kezeltek idegenként. Rám tört egy kis nosztalgia, mert olyan volt a hangulat az emberek között, mint akkor egy éve. Örülök, hogy ott van Dávid, mert tudja kezelni verát, és remélem nem fogják egymást elhanyagolni, sztem mindkettőjüknek szüksége van a másikra. És egy kis hab a tortán: egy spontán kis kaland, egy nagyon jó este, sok beszélgetés, egy kis összebújás.
Buliztunk, járkáltunk sokat, voltam bent az egyetemen, haldokoltunk másnaposságtól, ittunk meggyes vodkát és vera óvta a Rézangyalt. Volt zajos gumimatrac v mi, egy csodálatos új sál, egy kis shopping, barbapapa és mummin, harisnyás pippi keresés, és bátyámnak lazac vásárlás, city hall, 2,5%os sör, éjszakai élet, trükkös csapolt sör, fincsi kechupos-mézes csirke, és soksok ölelés. Volt nagyon sok minden jó, mert nagyon nagyon jó volt!!