Monday, July 7, 2008
kósza gondolatok 2 sör és a tábor után
Az miért van, hogy az ember nehezen választja szét hogy mi az amire csak zsigerből vágyik, vagy igazán szüksége van rá? Miért nem tudom biztosra, hogy valaki iránt csak vonzódom mert ő olyan pasi én meg ilyen nő vagyok, vagy tényleg van benne lehetőség? Miért mosódik néha össze a barátság, vonzalom, kapcsolat közötti határvonal? Ha az ember kapcsolatra vágyik, miért kezd el hirtelen minden érzelmet, vágyat és vonzalmat felnagyítani és kapkodni? Ha a dolgok igazából egyszerűek, miért nem tudnak az ember lelkében és gondolataiban is azok lenni?
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
7 comments:
nekem is ez jár a fejemben! potter
találtál már rá válaszokat? v megoldást?
erre egyedül nem fog menni! segítség kell! potter
(...Pl. Müller Péter: Jóskönyv - nem vallásos és nem is jövőbelátós, csak rávezet, hogy adott helyzetben mi lenne "jó".)
bar nem olvastam, es megfogadom a tanacsod, a tapasztalat szerint barmilyen okossagot hallok,es barmennyire igaznak gondolom, csak aszerint tudok elni es itelni amire en magamtol, igazan belulrol jovok ra. Segito vezetonek ott vannak olyan igazi baratok mint Nezsi, V vagy Akos es a szuleim. Ha vkit kovetek v vkire hallgatok akkor inkabb olyan hus-ver emberekre mint ok. De egy gondolat sem art, szval utana nezek ennek a Joskonyvnek.
Egyetértek, a hús-vér embereink fontosak. De a napokban gondolkodtam el rajta, hogy a templom az a kitüntetett hely egy-egy településnek, mint ami a régi házakban volt a tisztaszoba, ahova lelkileg ünneplőbe öltözve, megtisztulva léptek csak be. Ez a tisztelet a fontos. Például a szüleiddel kapcsolatban (a vállukról indulunk - ezért nem szabad "lenézni" őket...) vagy akár a láthatatlannal (hiszen most sincs minden a szemünk előtt - mégis a "szemünk előtt" van).
Márai ezt szebben megfogalmazta:
"Az értelem nem elég ahhoz, hogy megértsük önmagunkat vagy a világ tüneményeit: a lényeges, a csalhatatlan megértéséhez és érzékeléséhez valami más is kell, több, mint az értelem. Kell hozzá kegyelem is, alázat is, testünknek és ösztöneinknek valamilyen különösen szerencsés működése, vizsgálatunk tárgyának egyfajta előnyös elhelyezése, s talán a csillagképek megfelelő alakulása is szükséges hozzá, hogy megértsünk e földön valamit. Gondolj erre, mikor büszke vagy, mert azt hiszed, érted ezt vagy azt."
Sajnos v hál'istennek (nem tudom melyik) sokkal többször használom azt a kifejezést h "én nem értem miért..." mint az ellenkezőjét. És önmagamat értem a legkevésbé. A kegyelemmel és alázattal kapcsolatban teljesen egyet értek, de nem szeretem ezeket szavakban megfogalmazni, mert akkor már behatárolódik a jelentésük. Sztem bármit akarsz csinálni, alkotni a világban, mindenhez kell alázat. Különben nem tudsz tanulni, fejlődni, befogadni, több lenni. Én a tánccal kapcsolatban jöttem rá először erre. A többi terület meg még szerintem fejlődés alatt áll bennem... egyelőre még egy kicsit harcolok önmagammal.
Post a Comment