Wednesday, January 7, 2009

2008

Szval eltelt egy év. Olyan gyorsan, mint eddig még soha. Nagyon sok helyen voltam és elég sok minden történt. Nézzük csak...

...volt egy nagyon rossz vizsgaidőszakom, aztán egy nagyon rövid szorgalmi időszakom, és aztán meg egy elég sikeres júniusom, aminek köszönhetően jó sok pénzt kaptam azóta az egyetemtől, és újra éreztem, h képes vagyok teljesíteni ha valóban akarok.

...Alicantéban kezdtem az évet, ami egy elég jó évkezdésnek számított. Mindig a részem lesz és élesen él bennem minden egyes részlete.

...volt egy nyaram, amikor összesen három hetet töltöttem itthon, a többiben utazgattam és sok mindent láttam: É-Olaszország, Írország, Athén, Stockholm(már novemberben)

...belekukkantottam Nézsi múltjába pár nap erejéig, és ez csak keveseknek adatik meg!!

...megvolt a 10dik evezőstáborom, ami még mindig nem változott semmit. Különleges volt, közel kerültem Gyapihoz, ami azóta is tart, sokat beszélgettem Ákossal, láttam megnyílni három év után egy zárkózótt embert, és mint mindig, sokat tanultam az ügyes-bajos, kusza kapcsolataimból.

...letisztáztam pár letisztázatlan viszonyt, és sikerült konfliktus és nagyobb veszteség nélkül kijönnünk belőlük.

...létrejött a "Nándi-buli" fogalom, főleg Holdudvarban, és eszméletlen nagyokat táncoltam Gyapival. Kevés olyan buli van, ami olyan intenzív emlékként él bennem, de az a pár buli, mindenképpen közéjük tartozik!

...elég sok emberrel ismerkedtem meg az év alatt, hol jó tapasztakat, hol nem túl jó, de egy biztos: nincs jogom azt mondani h velem nem történik semmi, és hogy senkinek sem kellek.

...összeköltöztem a zseniális Zsongó-dongóval, amitől az elején - valljuk be - kicsit tartottam, mert a tapasztalataim e téren nem túl jók, de jobban nem is sülhetett volna el. Imádom őt, imádom a lakást, és imádom a szobámat. (bár most ismét üresek a falak, de ez nem sokáig lesz így)

...a saját bőrömön tapsztaltam, h az ember mindig okozhat meglepetéseket. Egy szeptemberi délután, két kávé a Nyugiban, és egy barátság vége. Nem beszéltem róla egy darabig, aztán talán túl sokat is, de túllépni még nem sikerült, csak ott mélyen belül emészt szép fokozatosan.

...amit a legjobban bánok: sok meg nem írt email és üzenet a kintieknek, hogy tudják, nem felejtettem el őket, hogy nincs hét, h ne jutnának eszembe.

...hosszú idó óta az első olyan év amikor nem voltam kapcsolatban senkivel. Asszem jó sok fázison mentem keresztül, a szánalmasan vágyakozótól a nyugodt beletörődésig, de majd jön, amikor jönnie kell.

...emberek elvesztek, vagy mebántottak, vagy éppenséggel jöttek és mosolyt hoztak, és vannak páran (csak kevesen) akik mindig ott vannak. Egy aki most beteg, egy akinek ma van a szülinapja, egy aki most boldog, egy egri csapat, egy örök fiú, egy elkötelezett fiú, és egy "tanár bácsi".

Így zártam a 2008-at és léptem át 2009-be. Fura volt ez az év. Nincs okom azt mondani, h nem volt jó év, de mégsem érzem azt h jó volt. Sűrű volt. Hullámvölgyekkel teli és mozgalmas. Kíváncsian várom mit hoz a 9es szám.

1 comment:

Anonymous said...

én csak magamat tudom idézni. 2008 szar volt, talán még 2007-nél is szarabb.