TT

Kerestem a képeket a wiwre, és a Thanksgiving at my place mappában rábukkantam pár videóra. Bevallom szeptember óta valahogy nem szeretek arról az időszakról nosztalgiázni, de ez most valahogy nagyon megérintett. Akkor, ott, mindenki ott volt. Az igazi felállásában volt a csapat. Párok együtt, barátok együtt, senki közt nem volt érezhető feszültség, olyan igazi nagy társaság volt. Amikor tudtam, h ha van egy félóra szünetem akkor ott van pár ember (nem csak 1 v 2) akiket bármikor felhívhatok. Nem mindenkit ismertem egyformán, sőt, a legtöbbjüket akkor még igazán nem ismertem, de azt tudtam biztosra h ott vannak. Béke volt, meg sok nevetés, sok őszinte és nyílt beszélgetés. Egész estéket töltöttünk el tulajdonképpen a semmivel, de mégis a legjobb estéim közé sorolom őket. Igaz volt? Bevallom, azóta nem könnyű elgondolkozás és kétely nélkül kijelentenem, de mégis, akkor az igaz volt. Amit én éreztem az biztos h az volt. Az egy másik dolog, h utána mik történtek, hogy ki hogyan változott meg, ki kit bántott meg. Kiváncsi lennék, hogy bennük hogy él annak az időszaknak az emléke. Vajon ők képesek túllépni az azóta történt sérelmeken, és tisztán visszagondolni azokra az estékre? És arra mégjobban kiváncsi vagyok, h elfog-e valaha jönni annak az ideje, h erről őszintén beszélgessünk bármelyikőjükkel.