Annak ellenére h ma fizikailag konkrétan egy hulladék vagyok, jóformán az egész napom azzal telt h gondolkodtam. Megpróbáltam helyre rakni magamban a dolgokat, rájönni, hogy vajon mit miért csinálhatok. Igazából nem sokra jutottam, de azért valahogy mégis. Éshát nem tetszik a dolog.
Rettenetesen gyerek vagyok. A szó nem jó értelmében. Éretlen. Mintha szükségem lenne segítségre h eligazodjam magamban, ugyanakkor nem biztos h három embernél többet tudnék mondani akitől elfogadok útmutatást. Néha mármár görcsösen fel akarok nőni, azt akaram h ne egy álomvilágban éljek, homokba dugva a fejem. Mert sokszor ezt teszem. Az elmúlt 4hónapban érettebb emberekkel voltam körülvéve, és mellettük láttam igazán az éretlenségemet. Mi kell h felnőjjek? Idő?
Nem tanulok a hibáimból. Miért kell újra és újra rájönnöm egy dologra? Mikor először megértem akkor miért nem értem meg valóban, úgy hogy legközelebb már elkerüljem a hibát? Bebizonyított tény az életemben, h sokszor elkövetem ugyanazt a hibát. Okos ember a más kárán tanul, én még a sajátomon sem tudok. És ott vannak a nyomai az életemben, és nem fognak eltűnni. Ezen tényleg változtatnom kell mielőtt mégtöbb embert bántok meg és veszítek el.
Ideje lenne ketté választanom azt aki vagyok, és egy idealizált vkit akivé mindig is válni akartam. Sokban megegyezik ez a kettő, de lassan el kéne fogadnom, hogy nem mindenben, és ez nem baj. Azokon amiken lehet változtassak, azokat amiken nem lehet elfogadjam. De honnan tudjam h min vagyok képes változtatni és min nem?
Rettenetesen tudok függni más emberektől. Lelkem minden egyes pontja függésbe tud kerülni, és mint tudjuk a függők sokszor buta és értelmetlen dolgokat tudnak csinálni.
Valószínüleg mindegyik abból jön hogy gyerek vagyok. De ez után hátha változik vmi bennem. Talán előre tudok lépni pár lépést. És hogy mit szeretnék? Bátrabb lenni. Sokkal bátrabb.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
1 comment:
Gyerekek és éretlenek nem gondolkodnak ilyeneken. Jó embernek és idealizált embernek lenni pedig nem ugyanaz. Nem akarlak felmenteni semmi alól, mert ez nem is az én dolgom, de sok érett ember bánt másokat és sok éretlen nem. Bátornak lenni, pedig sokszor nem kifizetődő. Mutass egy embert aki nem függ végletesen legalább egy másiktól! Vagy akár egy olyat aki soha nem bánt, vagy soha nem követi el ugyanazt a bakövést, mindig a helyeset cselekszi és mindig a megefeleően kezel mindent! A gondolat pedig az első lépés az úton, bármerre is szeretnél indulni, ez a legfontosabb. Sok megfontolásra érdemes gondolatot írtál le. De mit jelent az h felnőni? És ki a felnőtt? És az érett? És igen, ahoz hogy lépj valamerre "bátorság" kell. De tartom azt, hogy az előre lépés első és legfontosabb része a gondolat... várom már hogy beszélhessünk!!!
Post a Comment