Home

Egy hónappal ezelőtt még nem gondoltam volna ennyire haza akarok majd menni. Izgalommal tölt el h egy hét múlva ilyenkor az utolsó napomat fogom tölteni alicantéban, és holnaphoz egy hétre már otthon alszom. Várom, hogy elkezdődjön a félévem szegeden, hogy ne csak gondolkozzak azok, hogy mit hogyan kéne intéznem, hanem végre csinálhassam. Ebben benne vannak a vizsgák is, szeretnék rajtuk túl lenni, de ahhoz előbb el kéne őket kezdeni. El akarok kezdeni albérletet keresni, egy szobát ami csak az enyém. Esküszöm azt is várom h a TIKben tanulhassak, néha egy kis szünet, lemegyek a büfébe petivel, elmegyek ebédelni zsuzsival, összefutok emberekkel, és csöndben és nyugalomban tanulok. Végre dolgozni fog az agyam is. A legjobban arra vágyom he ne az msntől függjön, hogy mikor beszélhetek a barátaimmal. Csak egy telefon, vagy egy sms és találkozunk. Órás időkorlátok nélkül, úgy h közben még az arcukat is látom... Sok dolog fog hiányozni innen is (ez majd megérdemel egy külön bejegyzést) de elég volt 5hónap. Még két dolgot szeretnék itt csinálni mindenképpen, de amúgy akár holnap is haza mennék. Az eslő, hogy szeretnék elmenni zsuzsival még egyszer az Explanadara és a tengerpartra sétálni, úgy h nem kell utána tanulni, és haza rohanni. A másik, hogy fel akarok menni a Várba egyedül, végignézni egy naplementét és megírni egy levelet. Amióta itt voltak a szüleim arra vágyom, hogy egyszer felsétáljak, és bármilyen apropó nélkül, egyedül végig nézzem ahogy lemegy a nap. Jövő héten ezt mindenképpen.