Friday, January 18, 2008

hajnali részegség#2

Elindultam az egyetemre, 4hónapja először korán reggel. Még sötét volt, az emberek indultak munkába, ásítoztak és dörzsölték a szemüket. Fülemben a szeretett MP3 és megszólalt az In the arms of an angel. Nem hallottam az utca zaját csak a zongorát és a nő hihetetlen nyugodt, melankólikus és tiszta hangját. Mintha el lettem volna zárva a világtól, csak kívülről néztem, valahol máshol jártam mint ők. Nem az volt bennem, hogy most megyek valahova, egy uticélhoz,hanem csak sétáltam, belemélyedve a zenébe, mintha egészen hazáig tudnék sétálni. És rég láttam ilyen szép hajnali eget, ez nagyon fog hiányozni innen. Féltem h a shuffle vmi hangulatban nagyon nem odaillő számot fog választani és a varázs megtörik. De nem: a következő dal a Perfect picture volt. És tényleg tökéletes volt. Márcsak ezért is megérte fentmaradni egész éjszaka és bemenni a reggeli órára. A campust vhogy még soha nem láttam ilyen szépnek. Lila és narancssárga volt az ég a napfelkeltétől, senki nem rohant órára, nem volt zsivaj a büfében, egyedül ültem kint, és kávéztam. Tökéletes napkezdet volt.

3 comments:

zed said...

huuu, annyira átérzem, ugyanezt láttam/éreztem/gondoltam, amikor egyszer mentem be a reggeli irodalomra. tökjó volt.

zed said...

amúgy az a dal nem Picture Perfect inkább? ;-)

sisy said...

Ez is csak azt mutatja h milyen elragadtatásban írtam a postot:-P